Megéri még blogot vezetni 2026-ban? | 2026
Írni egy olyan világban, ami nem áll meg olvasni
Megéri még blogot vezetni 2026-ban?
Gyakran megkapom a kérdést – vagy inkább érzem a levegőben:
„Van még értelme írni?”
Egy olyan világban, ahol minden gyors.
Ahol pár másodperc alatt döntünk, továbbgörgetünk, továbblépünk.
Ahol a videók pörögnek, a szövegek pedig háttérbe szorulnak.
És mégis…
itt vagyok, és írok.
Mit jelent ma írni?
Ma írni nem divat.
Nem trend.
Nem az azonnali siker útja.
Írni ma ellenállás.
Egy lassabb tempó választása egy rohanó világban.
Egy döntés, hogy nem csak fogyasztani akarunk, hanem megérteni.
Írni azt jelenti: leülni, figyelni, gondolkodni.
És ez ma sokaknak nehéz. Néha nekem is.
A nehézségek, amikről kevesen beszélnek
Legyünk őszinték.
Kevesebben olvasnak hosszú szöveget
Ritkán érkezik azonnali visszajelzés
Néha úgy érzed, „a falnak írsz”
Elbizonytalanodsz: kinek szól ez egyáltalán?
És ott a kérdés:
megéri ennyi időt beletenni?
Ezek valós érzések. Nem szégyen kimondani őket.
Akkor miért jó mégis?
Mert az írás nem csak kifelé szól.
Hanem befelé is.
Írni segít rendet tenni a gondolataink között.
Megállít egy pillanatra.
Segít megérteni önmagunkat.
És igen – vannak, akik olvasnak.
Csendben. Láthatatlanul.
De amikor megszólalnak, akkor rájössz: megérte.
Egy mondat. Egy gondolat.
Néha pont jókor, pont jó helyen.
A blog ma már nem verseny
Szerintem ez a legfontosabb felismerés.
A blog nem versenyez a TikTokkal.
Nem akar gyorsabb lenni.
Nem akar hangosabb lenni.
A blog más.
Egy hely, ahová vissza lehet térni.
Ahol meg lehet állni.
Ahol nem baj, ha hosszú a mondat.
Megéri írni, ha „nem olvas senki”?
Igen.
Mert nem ez a jó kérdés.
A jobb kérdés inkább ez:
mit veszítesz, ha nem írsz?
Én azt vettem észre, hogy amikor nem írok,
valami bennem csendesebb… de nem jó értelemben.
Az írás nem mindig közönségnek szól.
Néha csak önmagunknak.
És ha közben mások is rátalálnak – az ajándék.
Írás a modern világban
Természetesen alkalmazkodunk.
Lehet mellé videót készíteni.
Lehet rövid részleteket megosztani.
De a lényeg maradjon ugyanaz:
őszinteség, mélység, gondolat.
Nem kell mindenkinek blogolni.
De aki érzi a hívást, annak igenis helye van itt.
Zárásként
Ha valaha megfordult a fejedben, hogy írj…
ha volt egy blogod…
ha csak jegyzeteket írsz magadnak…
Azt szeretném mondani:
nem vagy elkésve.
Lehet, hogy nem ez a legkönnyebb út.
De lehet, hogy a legigazibb.
És néha ez pont elég. 🤍
0 Comments