"A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb
remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni
meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a
háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek
maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő
görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint
a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a
münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli." |
– Jókai Mór: Egy
az Isten A Tordai-hasadék (románul: Cheile
Turzii) mészkő-hasadék a Torockói hegységben, Erdélyben. A monda szerint a kunok elől menekülő Szent László kardjával vágta át a sziklát, vagy pedig az isteni gondviselés jeleként vált kétfelé a hegy. A Hesdátban található Szent László pénzt (valójában kövületek) a kunok szórták el, hogy az őket üldöző magyar katonák figyelmét elvonják. A pénz azonban László fohászára kővé változott. A Tordai-hasadékban húzódott meg 1241-ben Kendi Gyula hadvezér is, majd Batu kán seregére támadva győzelmet aratott fölötte. Idézzük a földrajztudós Tulogdy János leírását: „A Tordai-hasadék az Erdélyi Érchegységen végighúzódó mészkővonulat egyik darabjában van.(...) A mészkövet az újkorban északnyugat–délkeleti irányú törések érték. Ilyen törés mentén kapott azután utat a tóvá duzzadt Ős-Hesdát és azt hosszú évezredek alatt barlanggá tágította ki. A mészkövet a széndioxidos víz aránylag könnyen oldja, így keletkeznek a barlangok. (...) Ekkor történhetett, hogy a már nagyon magas (60–70 m), erősen átfurkált és széles boltozatú barlang beszakadt. (...) Az Ős-Hesdát is mélyebbre vágódott tehát s elhagyta a Balika barlangok szintjét.(...) A Tordai-hasadék tehát – helyesebben Tordai szakadék – barlangi eredetű beszakadt völgy. Ezt meredek falai is igazolják.” Mióta látogatják kirándulók a Hasadékot? A barlangokban 1563-ból, 1570-ből, 1574-ből falfeliratok (név és évszám) kerültek elő. Az első menedékházat az EKE avatta fel 1894-ben. A mai menedékház alapkő-letételére 1934. június 3-án került sor, az EKE szervezésében, mintegy 4.000 résztvevő jelenlétében. Az ünnepélyes alkalom keretében hangzottak el a következő szavak: „Legyen ez az új épület a turistaság igazi mentsvára! Legyen mindenféle rangú és rendű természetbarátoknak kedves és barátságos találkozóhelye! Legyen ez a hely az itt élő testvérnemzetek végleges és állandó megbecsülésének színhelye!” A menedékház avatóünnepségére 1935. szeptember 8-án került sor. A menedékház építéshez szükséges telket Bors Mihály szindi földbirtokos adományozta, a megkezdődött építkezési munkálatokat 40.000 lejjel támogatta. A hasadékot az Erdélyi Természetvédelmi Bizottság 1938. április 8-án nyilvánította természeti emlékké. Nyárády Erasmus Gyula kutatásaiból tudjuk, hogy a Hasadék területén 964 virágos növényfaj és páfrány, 63 fa és cserjefaj él. (Az országban összesen kb. 3400 faj ismeretes.) Ezek közül 790 faj mezei, 172 hegyvidéki, 2 alhavasi. A legritkább növény az Allium obliquum nevű jégkorszaki hagymaféle, amely e lelőhelyén kívül csupán a Volgán túl, az Uraltól délre és Közép-Ázsia hegyein található meg. A ritka élőlények a lepkék, a fali gyík, a szirti sas, a kövi rigó, a kis hajnalmadár és a bajuszos sármány, a barlangban élő denevérek. A Tordai-hasadékban először 1915-ben forgattak filmet,
a Havasi Magdolna egyes jeleneteit. Ha szeretnéd meglesni, hogy milyen, katt a videónkra:
Zsuzsiii |
____
A Vargyas-szoros (románul Cheile
Vârghişului) a Rika-hegység északi részében, Vargyastól északnyugatra,
Homoródalmástól keletre található. A Hargita-hegységből eredő Vargyas-patak
által kivágott 3 km hosszú mészkőszurdok. Ez Székelyföld egyik legnagyobb karsztvidéke.
A szorosban a 70–80 m magas sziklafalak oldalában négy jól elhatárolható
szinten 124 barlangot tartanak számon. A legnagyobb az Almási-barlang,
járatainak hossza 1527 méter, négy természetes bejárata a patak vize felett 20
méterre nyílik. A patak szintjén jelenleg alakulóban van az ötödik szint, egy
újabb, aktív barlangrendszer.
A
szoros Erdély egyik legszebb és leglátogatottabb természeti kincse, mely 2000
óta 1000 hektáron természetvédelmi terület. A szorosban található barlangokból
jégkorszaki állatok (barlangi medve, gyapjas orrszarvú, rénszarvas, mormota)
maradványai és az ősember által használt eszközök is előkerültek. A feltárt
régészeti leletek tanúsága szerint már az ősember is használta menedékként az
itteni barlangokat.
Menedékül szolgált a szoros az itt élőknek a török és tatárdúlások alkalmával, és egyéb veszedelmek idején is. A helyiek az itt található barlangokba húzódtak vissza, ha veszély fenyegetett. A Kőmező nevű helyen napjainkban is megvan a Tatársánc, mely egykor a Szent László korabeli Magyar Királyság keleti határait őrző védelmi vonal részét képezte.
A barlangokban 19 különböző fajta denevérfajt azonosítottak, a szurdok számos ritka, értékes növény élőhelye. A kis patkósdenevér egyik legnagyobb hazai hibernáló kolóniáját rejti az Orbán Balázs barlang. A barlang feltehetően kiterjedt körzetből gyűjti össze a telelő állatokat, februárig folyamatosan növekszik a hibernáló denevérek száma. Sok állat is él a vidéken, köztük a medve, farkas, szarvas, őz, vaddisznó, vadmacska, hiúz, borz, nyest, menyét, vidra, keresztes vipera, vízisikló, szalamandra.
Ha kíváncsi vagy milyen a szoros, nézd meg a kis videónkat ahol kapsz pár betekintést a természet szépségébe.
Zsuzsiii
____
Cetatea Rupea
A kőhalmi vár egyike azon váraknak, amelyeket sikerült megmenteni az utókor számára, 2011-2013 között volt felújítva.
A vár udvaráról nagyon szép kilátás nyílik a városra és a környező dombokra, autóút vezet fel a várhoz és tágas parkoló is tartozik hozza, így könnyed pihenő lehet az átutazók számára is.
Látogassuk hát meg ezt a csodás várat és merüljünk el kicsit a történelemben.
A kőhalmi vár története:
Amióta világ a világ és még két nap, Kőhalom legmagasabb dombján vár állott.
Itt állott a kun Repcaba vára, amely magyarra fordítva, kicsit se meglepő módon, kőhalmot jelent, itt állott a dák Ramidava vár, a római Rupes vára, és természetesen állt itt magyar királyi vár is. A szászok kedvéért meg kell említeni, hogy Kőhalom németül Reps, szászul pedig Räppes.
De úgy gondolom, hogy nem az a kérdés, hogy évezredekkel ezelőtt ki lehetett az, aki az első két követ egymásra helyezte és azt mondta, hogy na ebből vár lesz, hanem a nagy kérdés az, hogy 50-100 év múlva lesz-e még valaki, aki a várat megbecsüli, aki a várat rendben tartja és megmarad-e ez a csodás kilátás az unokáink számára is.
De kanyarodjunk egy kicsit vissza a történelemben azért…
A Kőhalmi vár első írásos említése 1324-ből maradt fenn
számunkra, mint királyi vár. 1421-ben a törökök feldúlták, kirabolták. Ezután
nem sok feljegyzést találunk a várral kapcsolatban, így csak
feltételezni tudjuk, hogy a 15.-16. században épültek ki a legfelső falai.
Katonai, stratégia jelentőséget nem láttak a várban, ezért
átadták a városvezetésnek.
De ha nem kellett másoknak, kellett bizony a városlakóknak, akik mentsvárat
láttak benne és tovább építették. Az 1620-as években a fellegvár felújították,
köréje kialakították a középső vár felső udvarát. Majd szép sorra a Szalonnás
torony és a Szolgák tornya, majd 1643-ban a középső kapu.
Az alsóvár kútja 1623-ban volt építve és 59 méter mély.
Igen, ha egy dombtetőre akarunk kutat ásni, akkor sokszor sokkal mélyebbre kell ásni. Kész csoda, hogy ez a kút azóta is fennmaradt.
Külön érdekessége volt a várnak, hogy 1613-ban sikerült egy ágyút is szerelni a vár védelmére. Valószínűleg a tűzereje nem túl sok védelmet adott pluszba, de annál nagyobb lehetett az eszmei ereje ennek az ágyúnak.
De azért volt egy-két csihi-puhi az évszázadok során.
Jöttek a törökök, elfoglalták, tőlük visszafoglalták, a császáriak 1691-1699
között felújították, 1704-ben II. Rákóczi Ferenc csapatai harc nélkül
elfoglalták, majd nemsokára ők is elhagyták. Majd nem jöttek újabb vár foglalok
és várelhagyók, így a vár lassan pusztulásnak indult. 1790-ben egy nagy vihar
letépi a tetőszerkezetét is.
Talán meglepő lesz, amit mondok, de az 1960-as években a román állam részlegesen felújítja a várat. És ha már felújították, forgattak is egy filmet is a várban.
Viszont a szegénység is nagy úr, így a felújított vár faanyaga szép lassan tűzifaként szolgált az itt lakóknak, és a vár megint pusztulásnak indult.
És akkor így érünk vissza a jelenhez. A Európai Unió Regionális Operatív Programjához, amely 28 millió eurót adott a vár felújítására. És így alakult ki a vár jelenlegi arculata.
Most pedig rajtunk, kirándulókon a sor, hogy megtöltsük élettel, meglátogassuk, lefotózzuk, megmutassuk másoknak is. Szóval kalandra fel és irány Kőhalom! Meglátják, hogy megéri!
Utolsó napunk kora hajnalban indult, hiszen elhagytuk a tengerparti szállásunkat és elindultunk hazafelé.
Útban haza pedig megcsodáltunk egy csodaszép helyett ami nem messze van Brassótól és a híres Peles-kastélytól a Bucsegi-hegység.
Először a Cheile Tatarului szoroson mentünk fel a hegyekbe, ahol csodaszép látvány fogadott minket. Mi akik hozzá vagyunk szokva az ilyen látványhoz és ilyen helyeken élünk, egyszerűen csak csodáltuk azt ami elénk tárult. Gyönyörű hegyek, sziklák és fenyves helyek, ezek azok amik Erdélyt jellemzik.
Haladva a csúcs felé egy mesterséges tó mellett haladtunk el ami a Bolboci-Lacul nevet viseli.
Románia egyik leghíresebb barlangja, 480 m hosszú, 60 m mély és 1660 m magas.
A kolostort 1911-ben szentelték fel azok akik remete életet éltek itt. Többször is leégett már az épület, de mindig próbálták eredeti kinézetére visszacsinálni.
A turisták 400 m-ig mehetnek be ahol egy oltárt találnak.
Természetesen felvonóval is fel lehet jutni a hegyre nem csak gyalogolva.
A sziklák társaságában pedig pár méterre ott található a Sphinx (Szfinx). Nevének eredete az emberi fejhez, pontosabban az Egyiptomi Szfinxhez való hasonlóságának köszönhető, kialakulását a szél okozza. A nagy kőtömbből alakult ki, amely nagyon hosszú idő alatt formálódott ki. A Bucsegi-fennsíkon helyezkedik el, 8 m magas és 12 m széles.
Köszönöm, hogy velem tartottatok, találkozunk legközelebb.
Puszi:)
Zsuzsiii
Mivel kicsit későn ébredtünk így nagy rohanás volt a reggel nekünk hiszen időre kellet oda érjünk a meglepetés helyszínére, amit akkor már persze tudtam, hogy mi az. Ilyent még csak filmekben láttam, így átélni fantasztikus élmény volt. És, hogy mi is volt az? ...
Na jó az egyik titkos vágyam mindig is az volt, hogy élőben is láthassak és megérinthessek egy delfint, most ki nem szeretné?!
Két delfin volt, akik rengeteg kis trükköt bemutattak nekünk a gondozóikkal együtt. Annyira aranyosak voltak, élmény volt egy ilyenen részt venni és hatalmas meglepetés is.
Picit bántam azt, hogy nem lehetett képet készíteni velük sem pedig megsimogatni, hiszen van ez a vírus... viszont mindenképp ajánlom, mindenkinek, hogy egyszer vegyen részt egy ilyenen.
Összegezve a tengerpartokat mindegyik a maga módján szép, van amelyik a tiszta vízéről és a kellemes homokról híres, ami persze a legdrágább hely, a többi pedig a kagylókról és a hínáros tengerpart, vízről híres, de mindegyik remek nyaralásra.
Az Evangelia nevet viseli, egy görög hajóroncs, mely 1968-ban feneklett meg, és az egyik legnagyobb látványosságnak számít.
Egy utolsó fürdőzés a naplementében és már búcsúzhattunk is a tengertől, hiszen eljött az utolsó napunk ami még tartogatott pár meglepetést számunkra.
Egy gyors selfie után kezdődhetett is a nap a sok felfedezéssel.
Konstanca a legforgalmasabb kikötőváros a Fekete-tenger mentén. Hatalmas kikötője mellett áll árván a város és talán Románia egyik legszebb épülete. A kaszinó a város egyik jelképe. A másik különleges építészeti jelkép a szecessziós tengerparti kaszinó. Az igazán lenyűgöző épület sajnos üresen áll. Egy közel négy kilométeres tengerparti sétány ékköve lehetett valamikor az épület.
Az épület valójában nem a sétányon áll, hanem egy parányi mesterséges félszigeten. 1904 és 1909 között épült a híres francia építész, Daniel Renard tervei lapján. 1910-ben nyílt meg, valószínűleg ez olt Románia első szecessziós épülete. Mára már tönkre ment az épület,
Mi is mikor ott jártunk éppen renoválták így sajnos nem nézhettük meg közelebbről sem pedig a belső felét, de reméljük mikor kész lesz láthatjuk majd új fényében.
Viszont nem zártuk üresen a napot hanem bementünk az állatkertbe és az állatokba leltük örömünket.
Szemtanúi lehettünk egy kis alpaka születésének és rengeteg más állattal is találkozhattunk. Például a zebrával akivel összeöltöztünk; kis vaddisznókkal akik olyan kis fürgék voltak és úgy futkorásztak fel állá mint a kis rakéták, alig bírtuk a szemeinkkel követni őket, csak nevetni bírtunk rajtuk olyan kis aranyosak voltak; és az én új kis barátaimmal a nyuszikkal, egyszerűen nagy imádó vagyok, le is ragadtam a ketrecnél, akár órákat is képes lettem volna eltölteni ott, csak sajnos már záróra volt.
Haladva a célállomás felé, útba esett ez a csodaszép, bakancslistás kastély, ahol rengeteg filmet forgattak már, többnyire karácsonyi filmeket.
Mindig is látni szerettem volna, hiszen annyira magával ragadó és gyönyörű. Természetesen amilyen szép a külseje olyan szép a belső fele is.
A Peles- kastély a román királyok nyári rezidenciájának épült, I. Károly román király idejében. Osztrák és német építészek tervezték a neoreneszánsz kastélyt, melybe számos olyan technikai újdonság került, amely az adott korban csöppet sem volt megszokott. Ilyen a központi fűtésrendszer, az előcsarnok mozgatható üveg födémje, de még színházterme is van. A 3200 négyzetméteres kastélynak 160 szobája és 30 fürdőszobája van. A komplexumot folyamatosan restaurálják, mert a faszerkezet gombásodás miatt pusztulásnak indult.
De, hogy hova is érkeztünk meg s mik történtek velünk a következő napokban, azt hamarosan elmesélem.
Estefelé értünk a helyszínre így sajnos már nem láthattuk teljes színében a tót, hiszen a hegyek már kitakarták a napot és nem sütötte a szép zöld vizet.
A tó magyar megnevezése a Fenyősi-tó, mely tényleg úgy csillog, mint a smaragd. A vulkáni kürtőből kitermelt láva helyén keletkezett. Nem messze tőle található a bazaltbánya is, melyet 1895-ben nyitottak meg. A bánya északi felében feltárt bazaltoszlopokat 1954-ben nyilvánították védetté. A látványos, függőlegesen megszilárdult öt- és hatszögletű lávaoszlopok 10-12 m magasak.
Csodálatos élmény volt ott lenni, mindenképp ajánlom mindenkinek aki erre jár, hogy látogasson el erre a helyre. :)
Puszi:)
Zsuzsiii