Létezik még igazi karácsony? | 2017
Nem régiben elgondolkoztam azon, hogy szeretnék pár vendég cikket a blogomra, ezért megkerestem pár bloggert, hogy esetleg volna-e kedvük írni egyet ide a blogra. Természetesen a felkért emberek nagyon szívesen írtak, éppen ezért most meg is hoztam az első cikket amit a "Pont. Mi, Nők" blog írója, Alexandra küldött el nekem. Ezúton is köszönöm neki ezt a fantasztikus cikket és, hogy elfogadta a felkérésemet.
Illetve még júniusban volt már egy közös bejegyzés vele amit akár itt el is olvashatok:
Alexandra blogját pedig itt böngészhetitek, ahol rengeteg fantasztikus cikket találtok majd :
────
Te tudod ezekre a kérdésekre a választ? Mikor voltál utoljára úgy igazán izgatott az ünnepeket
illetően? Nem azért, mert tudtad, hogy milyen ajándék vár majd a fa alatt,
hanem azért, mert azokkal lehetsz, akiket szíved minden szeretetével szeretsz
és végre lesz alkalmatok egymásra figyelni. Mennyire értékeled magát az ünnepet ajándékok nélkül? Bár
alapvetően az ajándékozásban nincsen semmi rossz, a központi szerepet a
legkevésbé sem a díszes csomagolásba bújtatott tárgyak feladata betölteni.
Látjuk, ahogy mosoly nélkül játsszák az anyák a felszolgáló
szerepét, az apák a tv előtt elterülnek, a gyerekek pedig magányosan játszanak
az új hiper-szuper játékaikkal. Senki sem boldog igazán, de ez a szokás, ez a
tradíció, és mindig is így volt. A kényszeres vándorlásról a távoli rokonokhoz
már ne is beszéljünk.
Miért nem fogjuk fel, - és nem csupán karácsonykor – hanem
az év összes napján, hogy ez az egy életünk van? Lehet, hogy el sem tudjuk hinni, hogy így is lehet? Lehet,
hogy még mi magunk sem tudjuk, milyen lenne számunkra a tökéletes karácsony,
mert nem volt, aki megmutassa, nincs előttünk pozitív példa? Nem az számít,
mekkora adósságot halmozol fel, mert ebben méred a boldogságot, még csak nem is
az, hogy illemből mennyi mindent vagy hajlandó megtenni. A legfontosabb, hogy
olyan életet élhess, amiben kiteljesedhetsz. Hogyha valamit KELL tenned, akkor azt azért tedd, mert jól
esik és Neked szükséged van rá. Az pedig, hogy ki mit gondol és hogyan véleményez, az
kizárólag az ő problémája és nem pedig a tiéd. Szóljon a karácsony arról, amiről valóban érdemes. A szeretetről, a békességről, a hitről és a reményről. Kizárólag tőlünk függ, mit hozunk ki belőle.
────
Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzésem is. Remélem tetszett!
Máskor is várlak vissza.
Illetve minden kommentet szívesen várok.
Zsuzsiii
2 Comments
Teljesen egyet értek. Az utolsó, kiskorúként a családdal töltött Karácsony (17 éves voltam) borzalmas volt, egyenesen katasztrófa. Utána szerettem volna megtartani a sajátomat a saját elképzeléseim alapján, de végül annyira kiábrándultam az egészből, hogy hat évig nem, hogy nem tartottam semmilyen ünnepet, inkább dolgoztam alatta. Nem akartam arra gondolni, miért nem ünneplek (nem csak Karácsony, hanem szilveszter, születésnapom, etc.). Mi a rossz bennük, miért kiábrándító és mekkora csalódás a gyermeki álomból felébredve látni, a rideg valóságot és fájdalmasan nézni a kényszeres készülődéseket mindenhol. :(
VálaszTörlésMár épp feladtam, hogy valaha érezhetem újra azt amit gyerekként. Mikor vártam a napot és tetszett az egész, hiszen meseszép és varázslatos volt. Aztán megismertem a páromat és családját. Három év telt el azóta és ismét tudok hinni, látni a szépséget és megérinteni a valódi, mögöttes ünnepi érzéket és hangulatot. Sajnálva látom viszont, mikor sokan még mindig szürkületben vannak és inkább stresszként sem mint ünnepként élik meg a Karácsonyt. Pedig, nem kell így lennie.
Remélem több emberhez eljutnak a szavaid. Mert nemet igenis lehet és néha KELL mondani!
Köszönöm ezt a kedves kis levelet. Örülök, hogy ismét tudsz hinni az ünnep szépségében, szeretnék nagyon Boldog Karácsonyt és Új évet kívánni neked. Zsuzsiii
Törlés