Első nyaralásom Magyarországon - 1-2 rész | 2019

──── 

Úgy érzem sosem késő teljesíteni egy bakancslistát. Igaz még tavaly nyáron írtam meg ezt a listát amiben szerepelt a külföldi nyaralás, csatolva egy Budapesti képet. Mindig is vágytam arra, hogy eljussak egyszer oda és belecsöppenjek az ottani életbe. Idén sikerült eljutnom és "világot" látni. De, hogy mit láttam és mik történtek velem az elmúlt napokban...?
Tarts velem és tudd meg milyen egy erdélyi lány szemével mindez!

2019 Szeptember 12 

Első napunk reggele egyenesen Győrbe vezetett az Audi gyárhoz, ahol egy gyárlátogatáson vehetünk részt. Sajnos telefont nem lehetett bevinni, hiszen nagyon titkosak ezek a műveletek, voltak olyanok amiket még nekünk sem mutattak meg. Az autó kedvelők biztosan imádták volna ezt a kis túrát, hiszen rengeteg érdekességet megmutattak és elmondtak. Első sorban egy teremben kezdtük ahol egy kis bemutató videót mutattak be nekünk, illetve elmondták a gyár történetét és pár érdekességet a cégről amit így elsősorban jó tudni. Ezt követően felszálltunk egy buszra és elmentünk megnézni, hogy hogyan is fognak neki egy autónak. Megnéztük az autó vázának összeszerelését, amit robotok végeznek, majd a motor gyárba mentünk ahol láthattuk a motor összeszerelését. Csak ezt a két lépést szabadott megnéznünk, hiszen a többi művelet ahogy mondtam titkos. A gyár hatalmas nagy helyen van, így egyik helyről a másikra néhány perces busz utazással lehetett eljutni, a vezetőnk egy kedves hölgy volt aki minden kérdésünkre válaszolt. Egy élmény volt, még így is, hogy én nem rajongok az autókért. Mindenképp ajánlom mindenkinek, hogy egyszer majd menjen el és nézzen körbe. 

Ezután útba vettük a Balatont, ám előtte egy templomot néztünk meg "Veszprémvarsányban". Sajnos már nem emlékszem a templom nevére, sőt még az interneten sem találtam meg. Lehet, hogy nem is ebben a városban volt, viszont gyönyörű volt. Ha esetleg valaki tudja a nevét, akkor köszönöm neki ha megírja üzenetben. 

Tovább folytatva utunkat a Balaton felé, a tájat nézve, ami annyira lapos volt számomra. Hiányoztak a hegyek, a fenyvesek, az erdők, amikhez hozzászoktam itt Erdélyben. De mégis valahogy magával ragadott a táj, más volt sokkal mint az itteni mégis a maga módján mesés! 

Elsőként Tihanyba mentünk, és onnan szemléltük meg a Balatont. Mikor legelőszőr megláttam, egyből beleszerettem. Csak a nagy kékséget láttam ameddig a szemem ellátott. Lehet azért is szerettem bele elsőre, mert még nem voltam a tengeren sem, igen ez ciki meg furcsa de őszinte leszek, nem nagyon utazgattam eddig, most kezdtem el a párommal kirándulni és világot látni, amit köszönök neki! 

Gondolom nem kell nektek sem mondanom, hogy csodálatos élmény volt innen látni a nagy kékséget. Igaz már nagyon vágytam arra, hogy a lábam is belelógassam végre. Ezért tovább is mentünk egyenesen Balatonfüredre. Megérkezve egyből a kacsákkal és a hattyúkkal találtam magam szembe. Olyan kis aranyosak voltak, egyszerűen bele illetek a képbe ahogy ott úszkáltak a vízben. Eltudnám képzelni, hogy mindennap itt etettem őket és ezzel a látvánnyal fekszek le aludni és erre kelni. 

Na de csak ezután jött a nagy móka. Első hajókázásom! Igen, még soha nem ültem sem hajón sem semmi vízi tárgyon. Őszintén mondom nagyon féltem, hogy hogy fogom bírni, de meglepően jó volt. Imádtam minden percét. Egy félórás kis hajókázás a Balatonon rendkívüli nagy élmény és emlék marad. Főleg mikor egy nagyobb hajó elment mellettünk és hatalmas hullámokon mentünk át, na akkor kicsit megijedtem, hogy jaj most feldől a csónak, de csak kacagtunk és élveztük minden percét amit ott tölthetünk. Sajnos a lábam nem lógathattam bele a vízbe, mert már hideg is volt, viszont a kezem belemártottam. 

Ezt a csodás napot pedig a szeretteim körében zártuk egy fergeteges vacsorával és sok nevetéssel. 

Innen a Római Katolikus nagytemplomba mentünk be, Szent István vértanúi-templom. Úgy mint kintről, úgy bentről is csodaszép volt. Érdekes díszítése nagyon szép volt, főleg a csodaszép falfestése. Még egy csontvázat is megnézhetünk, pontosabban Szent Marciális Vértanú csontjait.




 Még egy kicsit sétáltunk a városban és nézelődtünk, sajnos mindent nem tudtunk megnézni, hiszen nem volt túl sok időnk mindenre, de azért egy jó finom fagyira mindig van idő. Be kell vallanom ilyen finomat és ilyen nagyot még nem ettem. Meg voltam lepődve azon, hogy ilyen kevés pénzért ilyen nagy fagyit adnak, nálunk pedig olyan kicsi gombóc fagyit adnak, hogy azt a pénzt meg sem éri, sem mennyiségben, sem ízben.


Innen utunk egyből vissza a házhoz vezetett, ahol könnyes búcsút vettünk a rokonaimtól és tovább mentünk, egyenesen fel Budapestre kisebb kitérőkkel. Elsőnek Győrben álltunk meg és néztünk szét picit a városban, hiszen előző nap sajnos nem volt időnk rá. Ahogy értünk be a városban egyből a Magyar Nemzeti Cirkusz állatait láttunk meg amiket muszáj volt közelebbről is megnéznünk. Nagyon aranyos és barátságosak voltak az állatok, bár igaz egy kicsit megijedtem amikor a zsiráf felém hajolt és kezdet közeledni.







Lassan kezdett már esteledni így útnak is indultunk tovább Budapestre, ám sajnos nem sikerült napvilág oda érni csak sötétbe de így is élmény volt meglátogatni az Üvegtigris nevű film forgatási helyét.

Képek insta profilomon: susanny24

Zsuzsiii