Interjú a SzívrohamGyár blog írójával Fórizs Krisztiánal | 2017

────

Megtiszteltetés számomra, hogy elkészíthettem az interjút Krisztiánnal. Hűséges olvasója vagyok a verseinek, igaz nem rég találtam rá az interneten, de a versek annyira magával ragadóak, könnyű az olvasónak beleélnie magát, így olyan mintha évek óta ismerném és olvasnám a verseit. Krisztián hasonló húszas éveiben járó férfi, mint a többi, de mégis más, egy nagyon szép tehetséggel rendelkezik, a vers írás tudásával, akitől nem mindennapi verseket olvashatunk. Idén fog megjelenni első kötete, amit érdemes lesz megvásárolni. Én személy szerint beleszerettem a verseibe. Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy olvasson bele a verseibe, nem fog csalódni. Szeretném bemutatni az egyik versét, ami a kedvencemmé vált, ezt követően egy rövid kis interjút olvashattok vele, ezáltal jobban meg tudjátok ismerni.

Fórizs Krisztián - Szívtelen

Régen zongorista lehettem,

ha most szívbillentyűkön játszom.

Fárasztó. Elfáradok.

Egy ölelésbe fulladnék bele.

Ott jó lehet. Vele.

Ennyi nem jár, annyit meg nem kapok.

A szívem utánad andalog,

beleszakadnék a tiédbe. Így lenne tele.

Egyre kényelmetlenebb így. Túl sok.

Bárcsak kiszakadnál,

bárcsak itt ragadnál.

Azonban rám vár ez az út most.

Nem engedem, hogy elrontsd.

Örülnék, ha haladnál,

meg ha engem akarnál.

Holnap is megengedem, hogy eltaposd.

Nem bírja tovább. Hasad, akár az atom.

Hiába dobban ha bírja még

látom, ahogy saját lángjában ég.

Egy mosolyt még az arcomra csalok.

Hiányozni fog, nagyon.

A következőbe meg belehalnék,

végleg magamba fagynék.

Mindegy is, ez a tiéd. Itt hagyom.

- Mióta fogalmazódott meg benned az, hogy verseket írj?

- Talán 3 éve. Közönségnek 2 éve. Választhattam a semmi és az önmarcangolás között. Így inkább a semmit választottam és verseket kezdtem el írni!

- Ki vagy mi adta az ihletet, arra, hogy verseket írj?

- Hmmm. Először azt hittem, hogy valakinek írok verseket. Idővel kiderült, hogy inkább a szerelemnek. Tehát válaszolva a kérdésedre. A szerelem adta és adja továbbra is az inspirációm.

- A verseidben leírtakat nagy átéléssel írod, a leírtak megtörténtek veled, vagy ennyire bele tudod képzelni, élni magad az írásba?

- Főleg megélt dolgokról írok. De fogalmazzunk inkább úgy, hogy a képzelettől veszem kölcsön azt, amit a valóság nem ad meg nekem.

- Honnan jött az ötletet, hogy "SzívrohamGyár" legyen a blogod neve? Mit jelképez?

- Évekkel ezelőtt, néhány csalódás és pohár után ez jutott eszembe először. Leírtam és azóta a sajátomnak érzem. Azt pedig, hogy mit jelent úgy gondolom mindenki magában dönti el!

- Amikor eldöntötted, hogy írsz, milyen nehézségekkel néztél szembe? Hogyan győzted le ezeket? Amikor belevetetted magad a vers írásba, biztos, hogy finom vegyes volt a kritika, melyik volt nagyobb arányba? Mi fogalmazódott meg benned a negatív kritikák láttán? Érezted úgy, hogy megtörtél a negatív kritikáktól?

- Sokat hallgattam, hogy mire nem vagyok képes. "Nem megy, nincs tehetséged!" és társai. Nem támogattak igazán soha ebben, ezért született ennyi címzett nélkül maradt vers. Természetesen ért építő kritika is. Az egyetlen nagy bajom az volt, hogy mérhetetlenül vágytam valaki figyelmére ami olykor-olykor össze is jött. Hamar rájöttem végül, hogy csak magamnak kell írnom, önmagamért. Nem más szórakoztatására! Azóta ezt a stílust követem.

- Mennyi időt, energiát fektetsz egy vers írásba?
- Ez szépen lassan fejlődött és lett több. Kezdetekben 10-15 perc alatt összeraktam egy verset. Ma már órák, napok, hetek és akár hónapok.

- Voltál már ihlet válságba?

- Persze. Ha befejezem a kötetet is akarok egy ilyen időszakot. Tisztulni akarok és pihenni!

- Ha nem írással foglalkoznál, akkor mivel foglalkoznál?

- Számomra az írás csak amolyan "lelkihobbi". A pénzügyben dolgozom és továbbra is ott kívánok karriert építeni!

- Szeretnél olyan nagy hírnévre tenni szert mint a többi író társad vagy maradsz inkább a pénzügynél?

- Sikeres akarok lenni, de híres nem. Az írással is szeretnék eredményeket elérni. Azonban ennyi, nem vágyom rajongókra.

- Szeretnéd, hogy évek múltán is emlékezzenek rád? Ezt milyen formán próbálod elérni?

- Nyomot akarok hagyni, ennyi kívánságom van. Értéket teremteni azzal, hogy voltam. Ezért írok verseket. "Minden leírt szó győzelem a halál ellen."

- Gondoltál már arra, hogy könyvet adj ki a verseiddel?

- Igen. Ebben az évben elkészül a kötetem.

- Mit ajánlasz azoknak akik szeretnének írni, de a negatív kritikák vissza tántorítják? Mivel tudnád motiválni azokat akik szeretnének írni?

- Nem szégyen felvállalni azt, aki vagy. Érezni, vágyódni, álmodni. Mind olyan képesség ami értékteremtő lehet!

- A verseid közül melyek azok az idézetek amik a kedvenceid? Mely verseket ajánlanád másoknak?

- Igazából ilyet nem tudok mondani. Minden sorom olyan, hogy "a tiéd lehet, ha magadénak tudod érezni". Ez a felfogásom, erről a kedvencek dologról!

- Volt már részed, abban, hogy felkértek egy vers írás közreműködésében?

- Igen, persze. Regényekhez, oldalakhoz, reklámfelületekre. Azonban nem mindent fogadok el.

- Mik a terveid a jövőre nézve?

- Összegezve, szeretném befejezni a kötetem. Időközben kiderült, hogy könyvet is írnom kell. Ami majd a jövőben "A koromfekete király" címmel kirepül a kezemből. A munkámban sikereket, eredményeket ahogy az írásban egyaránt. Családot, gyerekeket.. nem olyan bonyolult tervek ezek!

- Kívánom, hogy mindez valóra váljon és sikeres legyél.

- Köszönöm!

Nézz be Krisztián blogjára :

http://azigaziszivrohamgyar.blogspot.ro/