Székelyföld nyomában - Tordai-hasadék | 2o21

"A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli."

– Jókai Mór: Egy az Isten

A Tordai-hasadék (románul: Cheile Turzii) mészkő-hasadék a Torockói hegységben, Erdélyben. 
A kb. 2 km hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közül a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas). 

A monda szerint a kunok elől menekülő Szent László kardjával vágta át a sziklát, vagy pedig az isteni gondviselés jeleként vált kétfelé a hegy. A Hesdátban található Szent László pénzt (valójában kövületek) a kunok szórták el, hogy az őket üldöző magyar katonák figyelmét elvonják. A pénz azonban László fohászára kővé változott. A Tordai-hasadékban húzódott meg 1241-ben Kendi Gyula hadvezér is, majd Batu kán seregére támadva győzelmet aratott fölötte.

Idézzük a földrajztudós Tulogdy János leírását: „A Tordai-hasadék az Erdélyi Érchegységen végighúzódó mészkővonulat egyik darabjában van.(...) A mészkövet az újkorban északnyugat–délkeleti irányú törések érték. Ilyen törés mentén kapott azután utat a tóvá duzzadt Ős-Hesdát és azt hosszú évezredek alatt barlanggá tágította ki. A mészkövet a széndioxidos víz aránylag könnyen oldja, így keletkeznek a barlangok. (...) Ekkor történhetett, hogy a már nagyon magas (60–70 m), erősen átfurkált és széles boltozatú barlang beszakadt. (...) Az Ős-Hesdát is mélyebbre vágódott tehát s elhagyta a Balika barlangok szintjét.(...) A Tordai-hasadék tehát – helyesebben Tordai szakadék – barlangi eredetű beszakadt völgy. Ezt meredek falai is igazolják.”

Mióta látogatják kirándulók a Hasadékot? A barlangokban 1563-ból, 1570-ből, 1574-ből falfeliratok (név és évszám) kerültek elő. Az első menedékházat az EKE avatta fel 1894-ben. A mai menedékház alapkő-letételére 1934. június 3-án került sor, az EKE szervezésében, mintegy 4.000 résztvevő jelenlétében. Az ünnepélyes alkalom keretében hangzottak el a következő szavak: „Legyen ez az új épület a turistaság igazi mentsvára! Legyen mindenféle rangú és rendű természetbarátoknak kedves és barátságos találkozóhelye! Legyen ez a hely az itt élő testvérnemzetek végleges és állandó megbecsülésének színhelye!” A menedékház avatóünnepségére 1935. szeptember 8-án került sor. A menedékház építéshez szükséges telket Bors Mihály szindi földbirtokos adományozta, a megkezdődött építkezési munkálatokat 40.000 lejjel támogatta.

A hasadékot az Erdélyi Természetvédelmi Bizottság 1938. április 8-án nyilvánította természeti emlékké. Nyárády Erasmus Gyula kutatásaiból tudjuk, hogy a Hasadék területén 964 virágos növényfaj és páfrány, 63 fa és cserjefaj él. (Az országban összesen kb. 3400 faj ismeretes.) Ezek közül 790 faj mezei, 172 hegyvidéki, 2 alhavasi. A legritkább növény az Allium obliquum nevű jégkorszaki hagymaféle, amely e lelőhelyén kívül csupán a Volgán túl, az Uraltól délre és Közép-Ázsia hegyein található meg. A ritka élőlények a lepkék, a fali gyík, a szirti sas, a kövi rigó, a kis hajnalmadár és a bajuszos sármány, a barlangban élő denevérek.

A Tordai-hasadékban először 1915-ben forgattak filmet, a Havasi Magdolna egyes jeleneteit.