Erdély kultúrája | 2017

Erdély (románul Transilvania) a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén található. Mára már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekintik önálló országnak.
Erdély egy sokszínű multikulturális régiója Európának, ahol rengeteg egyéni érdekes kultúra hagyományokkal találkozhatunk. 

Székely-magyar rovásírás

A rovásírás nemzetünk egyik méltatlanul feledhetetlen kultúrakincse. Alapvetően alfabetikus írás, minden hangra külön jelet használnak. Már a honfoglaló őseink is használták, de eredete sokkal korábra nyúlik vissza. Nevét onnan kapta, hogy leginkább fába vagy köbe vésték, rótták fel ezeket az írásjeleket. A betűk szögletes alakúak, mivel ezt könnyebb volt bevésni mint egy ívesebb betűt. Ez az írásfajta leginkább a magyar írások közé sorolható, de sorolják a rovás íráscsaládba is. Természetesen ezt az írásformát a mai napig is használják egyes területeken, illetve rengeteg rovásfeliratú táblákat kaptak. Viszont Erdély egyik leglátványosabb rovásírású emlékműve az az Énlaki Unitárius templom kazettás mennyezete. 

Népköltészet

Ráduly János munkássága révén került összegyűjtésre és kiadásra a környékbeli népköltészet óriási kincstára. A népmesék, népballadák, találós kérdések, szólás-mondások, viccek, balladák révén megismerhetjük a székely hitvilágot, gondolkodásmódot, életmódot és a hagyományt.

Székelykapuk 

A székelykapuk fából készített székelyszimbólumokkal festett vagy faragott remekművek. Ezek különösen szép látványt nyújtanak az Erdélybe látogató külföldi turistáknak. Sokszor belevésik annak a házaspárnak a nevét amelyiknek otthonához tartozik a kapu és az sem ritka, hogy a kapu felső felébe egy oda illő motott vésnek. Ugyanakkor vannak olyan kapuk ahová egy teljesen más motott vésnek fel, ilyen Erdély egyik leglátványosabb székelykapu sora is. Székelyudvarhelytől 4km-re lévő Szejkefürdön található. Orbán Balázst a végrendelete szerint Szejkefürdön temették el, sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyből az utolsó az öve volt.

Népviselet

Erdély népviselete igencsak gazdag, több helységnek különféle ruházata van. Mindegyik közül a legismertebb a fehér ing; piros mellény; fehér alsószoknya; piros szoknya; fehér hímzett kötény és fekete csizma a lányoknál, fehér ing; fekete mellény; posztónadrág; székely harisnya; fekete kalap és fekete csizma a fiuknál.

A népviselet mára már elvesztette igazi szerepét. Régen a nép állandó ruházatát képviselte, mára már csak ünnepi öltözködéssé vált. Leginkább felvonulásokon, évfordulókon, különféle ünnepekkor láthatjuk úgy fiatalokon mint felnőtteken egyaránt. 

Néptánc

Erdély önálló történeti fejlődése sajátos tánckultúrát hozott létre. A tánc ősidők óta a falu, közösség egyik összetartó ereje, ezzel együtt érvényesült a hagyományok megőrzése is. A legtöbb hagyományhoz, népszokáshoz ének és tánc is kapcsolódik. Erdély több vidékén is sajátos átmeneti táncfajtákkal találkozhatunk. A 20. század második felét képviselő forgós-forgatós tánc, valamit az újfajta csárdás. A különböző eseményeken, mint pl. a szüreti bál, farsangi bál, esküvők, vagy tánctáborok nyílik lehetőség a néptáncok megismerésére és gyakorlására. 

Tájház,  népi mesterségek

Tájháznak nevezzük azt a házat ahol betekintést nyerhetünk a falú és vidék múltjába. Megismerhetjük a nép mindennapi életéhez tartozó különféle tárgyakat, mesterségeket és az alkalmazott szerszámokat, eszközöket. 

Számos mesterség kötődik ide az állattartáshoz és a földműveléshez, pl. kovács, szűcs, vagy a mindennapi élethez pl. ács, cipész, szabó,stb. Az ehhez tartozó eszközöket tekinthetjük meg és akár ki is próbálhatjuk, így megismerve a régi világot. A falusi asszonyok maguk dolgozták fel a növényi és állati alapanyagokat. Egyes tájházakban megismerkedhetünk a gyapjúfeldolgozás, a szőnyegkészítés, textília készítés folyamatával, pl. szövőszék, csörlő, orsó, ványoló, tekerő, rokka, stb. 

Helyi szokások, néphagyományok, hiedelmek

Húsvéti szokások

Ha bár már elavultak a régi szokások, a mai húsvéti szokások közé tartozik a tojásfestés, fadíszítés, locsolás, kapulopás. Húsvét előtti vasárnap az az Virágvasárnap van a reformátusok konfirmálási szertartás, amikor is a konfirmáló ifjak kisebb termetű fenyőfát, ágakat szalagokkal díszítenek fel. Ezek a későbbiekben a konfirmálási szertartás alatt elkészítik a templomot. Egy hét múlva az ifjak ezekkel a fákkal vagy ágakkal díszítik ki „ kedvenc” leányuk háza tetejét vagy kapuját. Ha netán a lány nem fogadja el a fát, akkor a fiúk bosszút állnak, fenyőfa helyett kórét (törökbúzaszárat) raknak a háztetőre, vagy kaput lopnak. Ha sikerül ellopniuk a kaput a fiúknak, eldugják és másnap a lánynak meg kell keresnie. Hétfőn locsolás napján, kisebb csoportokba gyűlnek össze a fiúk és úgy mennek házról házra leányt locsolni. Szebbnél szebb verseket mondanak a fiúk és illatos kölnivel vagy éppen vödrös vízzel locsolják meg a lányokat, akik piros tojással, borral, süteménnyel, pénzel jutalmazzák őket. Tojásfestési szokások sem múltak el, hiszen most is kézzel hímzett tojásokat adnak a locsolóknak, illetve hagymahéjban főzött piros tojásokat, amiket harisnyába kötnek, olykor pedig növényekkel együtt kötöznek fel. 

Szüreti bál

Minden év szeptemberében rendezésre kerül a szőlőszüret amit egy bállal ünnepelnek meg.

Ilyenkor a falú fiataljai párokba verődnek és népviseleti ruhába indulnak útnak a környékbeli helységekre. Énekszóval köszöntik a lakosokat, cserébe süteményekkel kínálják a csőszöket. Estére vissza érnek a falujukba ahol kezdődhet a táncmulatság. Az éjféli csősztánc után szabad a szőlőlopás. Erre a csőszkirálynő és csőszkirály a csőszökkel együtt ügyelnek. Ha valakit szőlőlopáson kapnak síppal jelzik és annak fizetnie kell a zsákmányért. Reggelig tart a mulatság amikor aztán a legszebb szőlőkoszorút árverésre bocsájtják, aki a legtöbbet adja érte az kaphassa meg.

Szilveszter 

 Napokkal szilveszter előtt kezdődik el a készülődés. A családtagok, rokonok a régi házaikban köszöntik az új évet. A lányok dolga a takarítás, bevásárlás, fiúké a fahordás, hogy meleg legyen, zene. Szilveszter napján sütnek főznek a lányok míg a férfiaknak az asztalra való innivaló beszerzése a feladatuk. Soha nem hiányozhat a virsli és a finom pezsgő sem. Éjfél előtt pár perccel a templom előtt gyűlnek össze az emberek, ahol a pap búcsúztatja az „ ó esztendőt” és köszönti az új évet. Éjfél után az emberek átmennek egymáshoz hogy boldog új évet kívánjanak.

Farsang

Február elején kezdődik a farsangi időszak. A hosszú téli esték mulasztására a fiúk maszkok mögé bújva verseket mondtak és ijesztgették egymást vagy a lányokat. Ami ma is szokás a farsangi bálon, ez egybeesik a húsvéti böjt kezdetével. A fiúk álarc mögé bújva járnak házról házra ahol a tánccal és énekkel köszöntik őket, a műsorért cserébe fizetséget várnak ami lehet pénz, étel vagy ital. Az összegyűjtött eledelt a farsangi vacsorán eszik meg.

A csapat a következő tagokból áll : 2 lovas fársáng (egy lovat két ember alkot, egyik a feje másik a fara); 2 békérő ( az ők dolguk az, hogy a csapatott bekérjék a falubeli házakhoz); a szépek- 1 pár piros bojér, - 1 pár fehér bojér, kisasszony és úrfinak öltözve ( mind fiúk); kasszás (gyűjti a pénzt); kudus (gyűjti amit pénzen kívül kapnak); ostorosok (elijesztik a kíváncsiskodó gyermeksereget, ők vigyáznak a csapat tagjaira). 

Esküvő

Az esküvő szombatja előtti vasárnap a faluban a vendéghívók adják át a meghívókat. A vendéghívók egy a menyasszony részéről és egy a vőlegény részéről felkért fiatalok akik népviseletben indulnak útnak, hogy átadják a meghívókat. A meghívottak házánál versel kérik fel őket, hogy jelenjenek meg a házaspár esküvőjén, akiket nem találnak otthon azok kapujára felírják, hogy „itt jártak a vendéghívók” ami azt jelenti, hogy ők is hivatalosak az ünnepségre. Az esküvő napján a vőlegény házánál gyülekezik a násznép, majd elmennek a menyasszony házához ahol vicces próbatételként kihoznak egy fiatal lányt, majd egy vénasszonyt, hogy a vőlegény elfogadja-e valamelyiküket, ha nem fogadja el akkor harmadjára kihozzák a menyasszonyt. Így indul a fiatal pár és a vendégsereg a templomi eskütételre. A templomtól a mulatság helyszínére mennek, azok akik nem hivatalosak az esküvőre „ elkötik az utat” ( szekérrel, vastag kötéllel) és a násznagyoknak kérdéseket raknak fel. Ha nem tudnak rá válaszolni akkor fizetniük kell. A fizetséget az útelkötők határozzák meg. A vacsorai menü : húsleves, krumpli hússal, sütemény és reggeliben a töltött káposzta. Illetve nem marad el az este folyamán a menyasszony tánc sem és a menyasszony lopás sem, amiért ugyancsak a násznagyok fizetnek.

Új búza ünnepe és kenyérsütés

Ma már alig pár háznál él ez a szokás, de azért még el a hagyomány, mely szerint az új búzából ünnepélyes szertartás kerete között kenyeret sütnek a kemencébe, majd az ünnepi ebéden elfogyasztják az új termés áldására.

Disznóvágás

Hosszas előkészület előzi meg a decemberben megtörténő disznóvágást. A család minden tagja, rokonok, vagy segítségül hívott emberek, már előző nap nekikezdenek a szerszámok, edények, fűszerek előkészítésére, majd kora reggel a dermesztő hidegben nekiállnak a tevékenységnek. A férfiaknak az első kimaradhatatlan vérpezsdítő reggeli szilvapálinka, majd nekiállnak a disznó levágásának, megperzselik, megtisztítják és előkészítik feldolgozásra. Az asszonyok a konyhában ízletes házi készítésű kolbászt, hurkát, májast, vérest szalonnát, tepertőt, sonkát, kocsonyát készítenek. Az ételek egyedi íz világa utánozhatatlan. A nap fénypontja az ebédet jelenti, ami korhelyleves és az isteni ízesítésű pecsenye savanyú káposztával és finom borral.

Nép hiedelmek

Köztudott, hogy a falusi ember sokkal hiszékenyebb ha babonáról vagy hiedelemről van szó. Íme néhány ezek közül:

Szülési, kisgyermek körüli hiedelmek

A terhes asszony ne nézzen szörnyűséget vagy torzszülött gyermekre, mert akkor az övé is olyan lesz. Tűzvész esetén vigyáznia kell, hogy ne menjen túl közel a lángokhoz, mert akkor gyermeke arcán égési foltok lesznek. Ha két héten belül nem keresztelik meg a gyermeket, akkor beleköltözik a gonosz szellem. A keresztvíz megvédi a gonosztól. A kisgyermekes asszony nem meríthet 6 hétig vizet a kútból, mert az megférgesedik. Az csecsemő homlokára szénnel rajzolnak keresztet, így nem igézhetik meg.

Álom körüli hiedelmek

Az álmoknak nagy jelentőséget tulajdonosítanak. Ha valaki hosszú hajjal álmodik az rosszat jelent, a fehér ruha ijedtséget, a meszelés halált, virágszakítás áldott állapotot. Ha valaki tiszta vízzel álmodik akkor annak szerencséje lesz.

Jövendőbeli körüli hiedelmek

András napján gombócot főznek a lányok és böjtölnek, hogy megtudják ki a jövendőbelijük. Lefekvés előtt kétszer meg kell fordítsák a párnájukat így a jövendőbelijükkel álmodnak.

Szilveszter körüli hiedelmek

Szilveszter éjszakáján nem szabad hagyni, hogy kialudjon a tűz mert az a családfő halálát jelenti. Ruhát szárítani, kiteríteni az ó esztendőből átmenve az újba nem szabad, mert az a gazdasszony halálát jelenti. A leány vagy legény szilveszter éjjel lefekvés előtt zabbal kell behintse a padlót, mert így a jövendőbelijével fog álmodni.

A Székely himnusz

A Székely himnusz 1921-ben íródott. Szövegét Csanádi György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. Évtizedeken keresztül a tiltott dal hatalmas népszerűségre tett szert mint Erdélyben mint Magyarországon. A Székely himnusz nemzeti jelképe és értéke mind a mai napig fent maradt és azonos értéket képvisel. Napjainkban kiemelkedő esemény velejárója, hogy a Székely himnusz felcsendül.

te folyamán a menyasszony tánc sem és a menyasszony lopás sem, amiért ugyancsak a násznagyok fizetnek.

(Teljes himnusz)