Húsvéti szokások Erdélyben | 2018

A víz, tűz, ételszentelés, határkerülés, zöld ág ajándékozása, locsolás, tojásajándékozás hagyományaival  ismerkedhetek meg és az itt élő emberek hit és hiedelemvilágát mutatom be a mai bejegyzésemben.

A húsvét hagyományvilága Erdélyben  az évszázadok alatt sok változáson ment keresztül.  Míg egyes szokások megszűntek vagy módosultak, addig mások fennmaradtak. Akad pár  olyan település is, amely megtartotta a hagyományokat, mágikus elemeket, rituálékat.  Erdélyben a hagyományőrzés a falvakon a rendszerváltás előtt eléggé fakult volt, de 1990 után újra reneszánszát éli. 

Tűz és vízszentelés

Katolikus közösségekben a húsvéti szokásoknak szerves részét képezi a még a pogány korból fennmaradt tűz-, víz- és ételszentelés. Elsősorban a család, a közösség egészségét akarták oltalmazni e rituális eszközökkel. Nagyszombat  legfontosabb eseményei közé tartozik a keresztelővíz- és tűzszentelés, valamint a feltámadási körmenet. A hiedelmek úgy tartották, hogy akit a szentelt vízben először keresztelnek meg, egész életében szerencsés lesz. A szentelt vízzel megszórt épületek mentesülnek a villámcsapásoktól, szélviharoktól, és a gonosz emberektől. A gazdasági épületek meglocsolása által azok is védelem alá kerültek és biztosította a jószágok egészségét. Egyes helyeken még ma is napfelkelte előtt a keresztútra öntik a vizet, mert úgy vélik, így elűzik a jégesőt. Szokás volt a vízbe piros tojást tenni, “erről mosakodni”, hogy az egész család egészséges legyen. A szentelt tűz parazsát a szántóföldre is kivitték, hogy a termést ne verje el a jég.

Ételszenteltetés

Az ételek megáldására már Jézus példát adott a csodálatos kenyérszaporításnál és az Utolsó Vacsorán. Az ételszentelés a 10. század óta a húsvéti szertartásokhoz tartozik. A hajnali szertartásra egy szép kosárba teszik a húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, bort, pálinkát és szentelni viszik a templomba. A megszentelt ételek megvédik fogyasztóikat. A mise és az áldozás után a pap körbejár a templomban, valamint a templomkertben és megáldja az eledeleket. Aki húst nem küld szentelni, az nagyszombat este a kosárba helyezett ételeket a szoba ablakába teszi ki, és reggelig otthagyja, mert akkor éjjel az Úr angyala minden házat megnéz, és a kint talált eledeleket megáldja. A szentelt ételek maradékait nem szabad kidobni. Ezeket mágikus célokra használták fel. A sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy az sokat teremjen. A kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy többet tojjanak.

Máshol a maradékot tűzbe dobták azzal a magyarázattal, hogy “akik a túlvilágon vannak, azoknak is jusson egy kis morzsa belőle.”