Blog VS Youtube | Interjú | 2020


──── 

Nagyon régóta rágódom már ezen a témán, mindig akartam készíteni ebből egy blog posztot de sosem tudtam, hogy  hogyan is fogjak neki. Most megszületett a remek ihlet és interjú formájában fejtegetjük ki ezt a témát. 
Öt szuper blogger csajt kértem fel, hogy vegyenek részt a projektembe. Ők azok akik inspirálnak engem és fel nézek rájuk, hiszen nekik sikerült sok mindent elérni és sok tapasztalat van már mögöttük. 
Szerettem volna bemutatni, hogy mennyire nehéz vagy nem nehéz kitűnni a tömegből blogger ként, hiszen egyre kevesebben vannak akik olvasnak. Egy ideje már a youtuberek vették át az irányítást és a célközönséget.  Látni akartam, hogy a többiek, hogyan vélekednek erről, hiszen mindenki különbözik és nem ugyan azok a nézőpontok.


Hogy érzed mennyire nehéz kitűnni a tömegből bloggerként? 








Azt gondolom, hogy a mai világban nem egyszerű kitűnni a tömegből bloggerként. Rengetegen választották már ezt a tevékenységet a hobbijuknak. Szerintem a legfontosabb, az a hitelesség, az őszinteség és hogy ne félj megmutatni a valódi éned és személyiséged. Ezekhez társul az elhivatottság, amibe beletartozik, hogy szeresd csinálni, legyél kitartó és következetes.  Ha ezek megvannak, akkor már nem is lesz olyan nehéz kitűnni a tömegből.







Igazából elég nehéz, mert már annyian vagyunk ebben a szakmában, hogy szinte már alig lehet kitörni. Főleg, ha a blogod olyan, mint a többi, még akkor is, ha jól írsz, ha szépek a képeid, rendezett a blogod, egyszerűen nem vesznek észre. Ráadásul blogokat is egyre kevesebben olvasnak, mert hát valljuk be a legtöbb ember, mikor meglát egy tömör szöveget képekkel tarkítva, csak a képeket lesi meg, esetleg a bevezetőt, de többet nem igen. Így igazán nehézkes az, hogy észrevegyenek, főleg ha nem hirdeted magad, a kapcsolatok is rettenetesen sokat számítanak, mint mindenhol.







Manapság már kifejezetten nehéz azt gondolom. Főképp, mert rengeteg platformon el lehet kezdeni a “blogot” - idézőjelesen, mert ma már kicsit mást jelent ez. Pár évente megjelennek új felületek is, így tényleg egyre nehezebb egyedinek maradni. Jelenleg a TikTok a menő, ott még elvileg az algoritmusok is “jók”, így sokan most ott próbálkoznak. Én is felregisztráltam, mert próbálok nem lemaradni a trendekkel , de végül hosszabb ismerkedés után rájöttem, hogy az egész túl személytelen, és a legtöbb tiktokker ugyanazokat a videó típusokat nyomatja, így pedig pont az egyediségét veszti ez az egész. Persze rá lehet kattanni, szóval megértem a fiatalabb generációt, de azt hiszem nem nekem való ez az app. 






Egy 7-8 évvel ezelőtt amikor bejött nálunk a köztudatban a bloggerkedés, akkor ez még mindenkinek nagyon új volt, viszont mára már szinte a legtermészetesebb dolgoknak számít. Rengeteg tartalomgyártóval lehet találkozni az interneten és itt nem csak a bloggerekre gondolok, hanem egyéb más socialmedia platformokon jelenlévő tartalomgyártókra is, ezért szerintem nehéz kitűnni a tömegből. Nehéz olyan tartalmat gyártani, amivel meg lehet felelni a célközönségnek, amivel egyedi és hiteles tud maradni az ember és, ami természetesen nem erőltetett.








 Azt gondolom, hogy az utóbbi években egyre nehezebb. Azt ugyan számszerűsítve nem tudom, hogy mennyit nőtt vagy éppen csökkent a rendszeres blogírók tábora, viszont az biztos, hogy sokkal inkább háttérbe szorult a szöveges tartalomgyártás a hagyományos blog vonalon (az Online Magazinok viszont feltörni látszanak, és a sallang helyett úgy tapasztalom, hogy a fiatalok is vadásznak az igényes tartalmakra a sablonos divatcikkek és az „ultracsajos” ’Honnan tudod, hogy szerelmes beléd?’ típusú témák mellett). Viszont a telített piac miatt, már szinte nagyon kicsi esély van rá, hogy csupán blogírással és posztolással el tudj érni mondjuk egy személyes bloggal jobb statisztikát.



Remélted volna, hogy eljutsz idáig?









Azt gondolom, hogy minden munkának megvan a gyümölcse. Amit ma teszel annak következménye lesz. Ha tudatosan szeretnél elérni valamit, és teszel érte akkor előbb, utóbb sikerülni fog. Én tudatosan próbálom építeni az oldalaimat, így reméltem, hogy eljutok, oda ahol most vagyok. Természetesen mindig van egy következő cél, amit szeretnék elérni. Sokat segít, hogy vannak példaképeim, akiktől tanulva sokkal könnyebbek érzem az előrehaladást.






Sosem gondoltam volna, hiszen, mikor elkezdtem, csak 13 éves voltam és nekem a legnagyobb sikerem az életben az, hogy már 7 éve vezetem a blogot és szinte sosem hagytam abba pár hónapnál tovább, hiszen minden embernek vannak az életében olyan pontok, mikor a hobbijai háttérbe szorulnak. Nálam is ez történt, de mikor újra talpra álltam, akkor folytattam ott, ahol abbahagytam.








Kezdetben nem voltak vele különösebb terveim, leginkább önmagamnak volt figyelemelterelés és hobbi a csigolyatörésem utáni időszakban. Viszont már az első év végén láttam, hogy ezt folyamatosan szeretném csinálni, és egyre többet kihozni belőle. Valójában nem számítottam rá, hogy ennyi jót hoz majd az életembe, és ilyen sok mindenre megtanít. 





Nagyon jó érzés az, hogy ennyien olvasnak és támogatnak! Őszintén megmondva nem gondoltam volna, hogy valaha ennyien fognak érdeklődni az írásaim iránt, amiért nagyon hálás vagyok!









Alapvetően én nem érzékelem, hogy a szó szoros értelembe vett bloggerként olyan nagyon messzire jutottam volna. Viszont ahhoz, hogy más felületeken, vagy akár nyomtatott formában is publikáljak, hogy fizessenek azért, hogy bizonyos témákban cikkeket írjak (az például kifejezetten a szívem csücske volt, amikor majdnem egy évig állandó cikkíró lehettem egy esküvői magazinnál), hogy kreatív szövegírással is foglalkozhassak, mindenképpen kellett, hogy indulásként itt szerezzek tapasztalatot és, hogy a mai napig megélhessem hobbiként a számomra érdekes témákban való „közléskényszerem”– legalábbis mások annak tartják, de remélem, azért sokkal többször hasznos, mintsem unalmas a tartalom, amit gyártok, ráadásul a saját motivációmat is fenntartja.

 Hogy reméltem volna, hogy eljutok idáig? Igazság szerint mostanra már sokkal több mindent reméltem, hogy megvalósul, - már csak a befektetett munkám eredményeként is -, de igyekszem nem elfelejteni időnként megveregetni a vállam, mert az eddig elért sikereim is valakinek álomszerűnek tűnhetnek.



A youtuberek mellet mekkora az érdeklődés a blogok iránt? (Eset a nézetség, hogyan befolyásolta a blogger életet ez?)









Tény, hogy a blogokat egy sokkal szűkebb réteg olvas és követ, mint ahányan YouTube videókat néznek. Én is próbálkozok néha videókat készíteni, de sokkal otthonosabban érzem magam a képek és írott anyagok világában. Engem személy szerint nem zavar ez a tény mivel számomra az a fontos, hogy egy hozzám hasonló közönséggel találjam meg a hangot, így azokra fókuszálok, akiket érdekel a kommunikációm.






Szerintem a YouTube videókat mindenki előszeretettel nézi és, mint már említettem, manapság egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Inkább szeretik hallgatni a dolgokat, mert közben tudnak mást is csinálni, főzni, enni, takarítani, akármit, és mivel a mai rohanó világban az idő pénz, így egyszerre kötik össze az emberek a kellemeset a hasznossal, aminek a köréből a blogok kicsit kiszorulnak.







Jóval kisebb szerintem az érdeklődés egy blog esetében, hiszen egy blogger nem tud annyira személyessé válni a közössége számára, mint egy youtuber. Ezért is kezdtem el nagyjából 1-1,5 éve a csatornámat, de később rájöttem, hogy a folyamatos videós tartalomgyártás nem nekem való. Időközönként töltök még fel videókat, ha elkap az ihlet, viszont kényszerből semmiképp. 







Szerintem egy jó blogot akkor is olvasnak ha éppen 100 új youtube videó van fent az interneten, de az tény és való, hogy az emberek jobban szeretnek videókat nézni, mint blogot olvasni.








Nyilvánvaló és látható, hogy egy írott blogbejegyzést sokkal kevesebben fognak valószínűsítve megnézni, mint mondjuk ahányan ugyanabban a témában készült videóra kattintanak rá. Feltételezem ez a felgyorsult világnak is köszönhető, bár talán személyenként mindenkinek más a relevanciája. Szerintem alapjaiban véve maga a videós tartalomgyártás nem képes arra, hogy az írott szöveget helyettesítse, ugyanakkor bizonyos témákban – mint pl. a szépségápolás – sokkal szívesebben néznek egy mozgóképet, minthogy elolvassák a száz soros elemzését egy alapozónak, ami azt gondolom, hogy érthető. Szerintem, aki szeret olvasni, az blogokra is kattintani fog, van, amit videón keresztül még mindig nehezebb átadni és a mai világban néha jól esik olykor lelassulni, akárcsak egy egyperces novellát olvasgatva.



Hogy érzed bloggerként vagy youtuberként könnyebb megosztani tartalmakat? Mi szól mellette és mi ellene?










Mind a két csatorna más és más. Aki kicsit nyitottabb és szeret szerepelni annak könnyebb videókat készíteni általában. Aki kicsit zárkózottabb, annak a blog a könnyebb kifejezési mód általában.
A videókat azért nézik többen, mert könnyebb őket értelmezni, kisebb energiába telik őket végignézni, mint ha olvasni kellene. Szívesen készítenék én is videókat egyébként, de sokat kell még fejlődnöm hozzá személyiségileg, önbizalom és kifejezőképesség terén. Írásban sokkal összeszedettebben tudok fogalmazni.
A videók hátránya talán az elkészítés, hiszen érteni kell egy kicsit a videó vágáshoz. Sok idő videót vágni. Illetve személy szerint azokat a videókat tudom csak élvezni, ahol minőségi fények, kép és hang van, ezekhez viszont sokszor költséges dolgokat kell beszerezni.
A blogoláshoz nem kell semmi csak egy regisztráció valamelyik ingyenes blogger felületre, vagy egy barátságos áru saját weboldal. Illetve egy minőségi fényképeket készíteni tudó eszköz, ami lehet akár egy már meglévő mobiltelefon is. Én így kezdtem. 






Mivel sosem készítettem videókat, így csak arról tudok beszélni, hogy egy blogbejegyzéshez vagy Instagramra sokkal könnyebb egy jó fotót elkészíteni, mint több tíz perces videókat felvenni valamiről, amit aztán meg is kell vágni. Mindkét oldalnak megvan a maga előnye és hátránya is, de kétség kívül mindkettővel nagy a munka és több órát vesz igénybe egy minőségi tartalom legyártása.
Szerintem a videósoknak annyival könnyebb dolguk van, hogy sokan már miattuk megnézik a videókat, nem is feltétlenül érdekli a közönséget, hogy miről van benne pontosan szó, de mivel egy blogon az író nem minden esetben látszik, így sokszor rá sem kattintanak, hogy elolvassák azt, ami lehetséges, hogy még érdekelné is őket.








Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Írott formájú blogot azért szerintem mégiscsak könnyebb indítani, mert habár weboldalt/blogoldalt kell készíteni, erre ma már rengeteg ingyenes és könnyen kezelhető platform van. Igaz ezt szerintem 1 éven belül minden blogger kinövi, hiszen szebbet és jobbat akar, de kipróbálásra ezek tökéletesek. Egy blognál fontos, hogy megtaláld a saját írói stílusod, megtanulj fotózni, képet szerkeszteni, és legyen emellett egy erős közösségi médiás megjelenésed. Egy vlog csatornánál nem rossz, ha értesz már valamennyire a videóvágásához, nem félsz megmutatni magad, és megvannak a megfelelő eszközeid -  nem feltétlenül kamera, de legalább egy ügyes okos telefon. Például én is az iPhone X-emmel vettem fel az összes videómat YouTubera. 







Mind a kettő egy elég összetett dolog, de mint azt már fentebb is említettem, szerintem youtuberként könnyebben  lehet megosztani tartalmakat, bár nem annyira releváns tőlem ez a válasz, mert nem rendelkezem youtube csatornával. 









Szerintem ezt személye válogatja, hogy kinek, mi a könnyebb. Én imádok írni, azt gondolom, tehetségem is van hozzá, viszont kamera előtt még a fotókon is rendszerint besülök, így nekem az sokkal nagyobb kihívást jelentene, hogy felvegyek egy videót, amin nem vagyok erőltetett, megszerkesszem és publikáljam a nagyközönség számára. Idő szempontjából, igényes tartalom esetén talán nagyjából ugyanannyi időt igényel a blogolás és a vlogolás is.  
A mi szól mellette és ellene kérdés szerintem ugyancsak egyénenként változó, hiszen, ami nekem nem szimpatikus vagy éppen komfortzónámon kívül esik, másnak lehet, hogy pont az jelenti a könnyebbséget, mert míg én gyorsabban leírok egy szöveget, minthogy szóban megfogalmazzam egy kamera előtt, úgy másnál ez működhet fordítva. Ezt mindenkinek magának kell mérlegelnie, hogy mi éri meg jobban, mi passzol jobban a személyiségéhez, nincs olyan, hogy valami mindenkinek jó vagy mindenkinek nehezebben megy.



Gondolkodtál már azon, hogy megpróbáld a youtuber világot? 









Gondolkoztam rajta, sőt egyszer nagy lendülettel bele is vágtam a videó gyártásba. Ám a fent felsorolt akadályok miatt nem éreztem úgy, hogy ez az én terepem lesz. Ettől függetlenül kitudja, mit hoz a jövő, lehet, hogy egyszer még megjön a bátorságom és egy újabb lendület hozzá.






Egyszer-kétszer megfordult a fejemben, de idővel rájöttem, hogy írásban ezerszer jobban kitudom magam fejezni, mint szóban. Nem mellesleg imádom a blogomra elkészíteni a képeket és azzal bíbelődni, mert számomra a fotózás is hobbi és így össze tudom kötni a dolgokat.







Ez a kérdés nálam nem aktuális! :) 








Ezt a kérdést az elmúlt időben többen is kérdezték, amire egyenlőre az a válaszom, hogy nem, de ez természetesen ez idővel változhat. Egyenlőre élvezem a saját blog oldalamat, ebben szeretnék fejlődni, hogy minél jobb tartalmakat készítsek az olvasóimnak.









Kreatív tartalomgyártóként nehéz nem folyamatosan azon gondolkodni, hogy vajon, ha nagyobb közönséget szeretnék megszólítani, nem kellene- e elkezdenem a videós tartalmak gyártását. És ugyan folyamatosan a terveim között szerepel, valahogy nem érzem azt, hogy most, ebben a pillanatban tudnék olyan platformot kialakítani, ami mindamellett, hogy értéket adna a közönségnek, engem is szórakoztat, bele tudom szőni önmagam és még hiánypótló is lenne Magyarországon. Ezt a piaci rést keresem, ha megtaláltam, lehet, hogy belevágok.





Köszönöm szépen csajok a részvételt, hiszen nélkületek ez a bejegyzés nem jöhetett volna létre!



  @sebestyengreti              @brigiis            @sinspirationblog      @csoszrenata       @alexandrabarva
  hello-life.eu                 C'est la Brigiis         sinspiration.hu            nans.hu                 Pont. Mi, nők




Találkozunk legközelebb!
Puszi :)
Zsuzsiii




You Might Also Like

0 Comments